Kukáből főznek ehetőt a freeganek

Évente 1,8 millió tonna még ehető élelmiszer kerül a kukákba Magyarországon. A freegan mozgalom követői többek között erre a pazarlásra hívják fel a figyelmet, amikor a szemétből szedik össze a vacsorának valót.

 

Zsíros fogás várja a freeganeket, azaz a kukából főzőket az áruházak szeméttárolóinál és a piacok hulladékgyűjtőinél. Igaz, nem mindenhol látják őket szívesen, a legtöbb helyen azonban mégis csurran-cseppen egy kis fonnyadt zöldség vagy sérült gyümölcs. A freegan szó az angol free, vagyis szabad és a vegetarian, vagyis vegetáriánus szavak egybeolvadásából ered. A mozgalom követői ma már számos országban jelen vannak és az élelmiszer-hulladék egyéni újrahasznosításával a kapitalizmussal szembeni kritikájukat is megfogalmazzák. Többnyire értelmiségiek, egyetemisták, főiskolások, akik a fogyasztói társadalom visszásságait hangsúlyozzák. A freeganek egy-egy kukakörút után meglepően gusztusos vacsorát főznek, természetesen csak zöldségekből és gyümölcsökből.

 

Fresh Andi megkóstolná

 

Fresh Andi, aki az egyik főzős műsorban már bizonyított, még nem készített ételt ilyen körülmények között, az élelmiszerpazarlás azonban őt is régóta foglalkoztatja, sőt, tesz is ellene.

- A lakóparkban, ahol élek, megszokott dolog, hogy azokat az élelmiszereket, amik még ehetőek, egy zacskóban kiakasztjuk a kerítésre. Az erre járók már tudják, miért vannak kinn ezek a kis csomagok és a rászorulók rendszeresen el is viszik – mesélte az énekesnő. – A freegan mozgalomról még nem hallottam, de egyetértek az alapgondolattal és minden habozás nélkül megkóstolnám az általuk készített ételt. Már csak azért is, mert nem egyszer fordult velem elő a legjobb éttermekben, hogy bogarat, hajszálat, szőrszálat találtam az ételemben. Dokumentumfilmekben pedig láttam, hogy sok étterem konyháján mennyire nem figyelnek oda a higiéniára.

 

Évi 400 ezer tonna élelmiszert dobunk ki

 

Magyarországon az ENSZ és az EU adatai szerint egy ember átlagosan 40 kiló élelmet dob ki évente, ami összesen 400 ezer tonnának felel meg. Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank elnöke szerint a magyar élelmiszer-pazarlás megfelel az ország fejlettségi szintjének.

- Minél fejlettebb az ország, annál több élelmiszert pazarolnak. Magyarország ebből a szempontból a középmezőnyben található. Ez a tendencia egyébként az egyes országokon belül is megfigyelhető: minél szegényebb valaki, annál kevesebb felesleg marad – állítja Cseh Balázs.

A kidobott mennyiség nagy része ugyan menthető lenne, ám a jelenlegi törvényi szabályozások miatt a gyártóknak, áruházláncoknak egyszerűen nem éri meg, hogy törődjön az újrahasznosítással.

- Az élelmiszer megsemmisítése nagyon olcsó – folytatta Cseh Balázs. –Amerikában például van egy másodlagos piaca a lejárt minőségmegőrzési idejű termékeknek, Angliában pedig iszonyatos adót kell fizetni a megsemmisítések után. Nálunk egyelőre a menedzser vagy a vezérigazgató dönti el, szóba áll-e velünk, hogy szétosszuk a maradék élelmiszert, vagy inkább megsemmisítik. Egy ember világnézetén, hangulatán múlik az egész.

 

 

Nem minden kidobandó, ami lejárt

 

Cseh Balázs arra is felhívta a figyelmet, hogy sokan nem ismerik a különbséget a minőségmegőrzési idő és a fogyaszthatósági idő között.

- A minőségmegőrzési idő az a dátum, amin belül a gyártó ugyanazt a minőséget garantálja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a termék ennek lejárta után megromlik. Ilyen például, amikor a csokoládékon megjelenik az a bizonyos fehér elszíneződés. Attól az a termék még ugyanúgy csokoládé és ugyanúgy fogyasztható, csak a fogyaszthatósági dátumra kell odafigyelni.



Cikk megosztása:
« Vissza a főoldalra
1